Külföldiek magyarországi munkavállalása

   A Magyarországon munkát végezni kívánó külföldiek a jogi feltételek szempontjából három csoportba oszthatók:

1. EGT-állampolgárok, akik magyar munkáltatóval kötött szerződés alapján végeznek munkát
2. EGT-állampolgárok, akik külföldi vállalkozással kötött szerződés alapján határon átnyúló szolgáltatás keretében illetve kirendelés vagy munkaerő kölcsönzési megállapodás alapján végeznek munkát
3. nem-EGT állampolgárok.

Az 1. pont alá eső személyek magyarországi foglalkoztatását a magyar foglalkoztató köteles az illetékes munkaügyi központnak bejelenteni, de foglalkoztatási engedély nem szükséges. A 2. pont alapján foglalkoztatottak esetében sem bejelentési sem engedélyezési kötelezettség nincs. A 3. pont alá eső személy munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható. Az engedély megadásának feltétele az, hogy a foglalkoztató az adott munkakörre vonatkozó foglalkoztatási igényt a munkaügyi szervnek bejelentette, de megfelelő munkaerőt részére nem közvetítettek ki, a külföldi munkavállaló megfelel a foglalkoztató által megjelölt feltételeknek és a külföldi munkavállalói kontingens nem merült ki. A munkavállalási engedélyt a hatóság az ún. „fogadási megállapodásban” megjelölt időre adja ki.

A jogszabály tételesen felsorolja, hogy az engedély milyen esetekben tagadható meg akkor is, ha a fent említett feltételek teljesülnek. Ezek elsősorban a jogszabály megsértésének és kijátszásának esetei.

Speciális engedélyezési feltételek vonatkoznak a szezonális mezőgazdasági munkára.

A hatóság a munkavállalási engedélyt a munkaerő piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki számos egyéb eset mellett,

• ha nemzetközi szerződés így rendelkezik
• ha többségi külföldi tulajdonú gazdasági társaság összes munkavállalói 5%-át  nem meghaladó számú külföldi foglalkoztatásáról van szó
• kulcsszemélyzetként végzett munka esetén.

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató köteles benyújtani. Az engedély legfeljebb 2 évre szólhat és meghosszabbítható.

Nincs szükség engedélyre egyebek mellett

• ha nemzetközi szerződés így rendelkezik
• külföldi magyarországi fióktelepe vagy közvetlen kereskedelmi képviselete vezetöjeként történő foglalkoztatásához
• magánjogi szerződés alapján végzett, legfeljebb 15 napos üzembe helyezési, szervízelési tevékenységhez
• külföldi részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének foglalkoztatásához.

Ezekben az esetekben a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van. A magyarországi munkavégzés esetén a magyar munkáltató külföldivel a magyar Munka Törvénykönyve kogens szabályainak figyelembe vételével köthet munkaszerződést.

Az engedélyezési eljárás költsége:

• illeték: 3.000 Ft/személy
• egyéb adminisztratív költségek (pl. fordítási költség kb. 3.000 Ft./oldal, hitelesítés 10.000-100.000 Ft.)
• ügyvédi munkadíj(megegyezés szerint)

Forrás: 445/2013 (XI.28.) Korm.r.

A magyarországi munkavégzés esetén alkalmazni kell a külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat is. Magyar munkáltató külföldivel csak a magyar munkajogi szabályok alapján köthet munkaszerződést.

A munkaszerződéssel kapcsolatos a legfontosabb tudnivalók a következők:

• a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ha munkavállalási engedély szükséges, a munkaszerződés csak az engedély beszerzése után köthető meg. A munkaszerződésben rögzíteni kell a munkakört és az alapbért és rögzíteni lehet a felek egyéb megállapodását. A  munkaszerződésben legfeljebb három hónapos próbaidő köthető ki, amely alatt a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti
• a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható
• a munkaszerződés határozott és határozatlan időre jöhet létre. A határozott időre szóló munkaviszony közös megegyezéssel, speciális esetekben rendes felmondással vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg a határozott idő letelte előtt, kivéve, ha a munkaadó a futamidőre (de legfeljebb egy évre) megfizeti az átlagkeresetet. A rendkívüli felmondást indokolni kell. Rendkívüli felmondásra a másik fél súlyosan jogellenes magatartása, a munkaviszony folytatásának lehetetlenné válása vagy aránytalanul terhessé válása esetén van mód.
• a határozatlan időre szóló munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással a törvényben meghatározott felmondási idővel, indokolással bármikor megszüntetheti. Az indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyt indokolás nélkül bármikor felmondhatja.
• a felmondási idő a munkaviszony fennállásának tartamától függően legalább 30 nap, legfeljebb egy év. A felmondási időre a munkavállalót átlagkereset illeti meg. A munkáltató a felmondási idő egészére vagy egy részére (legalább a felére) köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel.
• a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót végkielégítés is megilleti, ha a munkaviszony legalább 3 éve fennáll. A végkielégítés összege legalább egyhavi, legfeljebb hathavi átlagkereset.
• a vezető tisztségviselő (pl. ügyvezető) esetén a munkaviszony megszűntetésének szabályai eltérőek (pl. a munkáltató rendes felmondása esetén nem szükséges az indokolás).

Forrás: 2012. évi XXXVI. tv.