Külföldiek magyarországi munkavállalása
A szabályozás alapelve az, hogy külföldiek magyarországi munkavégzéséhez - függetlenül attól, hogy a munkavégzésre milyen jogviszony alapján kerül sor - hatósági engedély szükséges.
Nincs szükség ilyen engedélyre egyebek között:
- ha nemzetközi szerződés így rendelkezik
- külföldi által alapított fióktelep vagy kereskedelmi képviselet vezetőjeként történő foglalkoztatáshoz
- külföldi által magánjogi szerződés alapján folytatott - alkalmanként legfeljebb 15 munkanap időtartamú - üzembehelyezési, szavatossági, szervizelési, jótállási tevékenységhez
- külföldi részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez.
Az engedély egyéni engedély vagy csoportos keretengedély lehet (ha a magánjogi szerződés alapján több személy foglalkoztatása szükséges, pl. ha a szerződés tárgya építési vállalkozás)
Az engedélyezési eljárás költsége:
- illeték: 2.200 Ft/személy
- egyéb adminisztratív költségek (pl. fordítási költség kb. 3.000 Ft./oldal, hitelesítés 10.000-100.000 Ft.)
- ügyvédi munkadíj (megegyezés szerint)
Az engedélyt a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi hivatal adja, a törvényben meghatározott szempontok figyelembe vételével (az adott évben kiadható összes engedélyek száma, a munkaerőpiac vizsgálata, stb.).
Az uniós állampolgárok esetén az az általános elv, hogy ha a kérelmező olyan tagállam állampolgára, amely a szabad munkavállalás alól Magyarországot érintően derogációt kért, a munkavállalási engedély megszerzése kötelező, ha nem kért derogációt, a magyarországi munkavállaláshoz nem szükséges engedély.
Forrás: 355/2007 (XII.23.) Korm.r.
8/1999 (XI.10.) SzCsM r.
A magyarországi munkavégzés esetén alkalmazni kell a külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat is.
Magyar munkáltató külföldivel csak a magyar munkajogi szabályok alapján köthet munkaszerződést.
Ezzel összefüggésben a legfontosabb tudnivalók a következők:
- a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ha munkavállalási engedély szükséges, a munkaszerződés csak az engedély beszerzése után köthető meg. A munkaszerződésben rögzíteni kell a munkakört, munkabért és a munkavégzés helyét és rögzíteni lehet a felek egyéb megállapodását.
- a munkaszerződésben legfeljebb háromhónapos próbaidő köthető ki, amely alatt a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti
- a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható
- a munkaszerződés határozott és határozatlan időre jöhet létre. A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg a határozott idő letelte előtt kivéve, ha a munkáltató a határozott időből még hátralévő időre (max. egy évre) kifizeti az átlagkeresetet. A rendkívüli felmondást indokolni kell. Rendkívüli felmondásra a másik fél súlyosan jogellenes magatartása esetén van mód.
- a határozatlan időre szóló munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással a törvényben meghatározott felmondási idővel, indokolással bármikor megszüntetheti. Az indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. A munkavállaló a munkaviszonyt indokolás nélkül bármikor felmondhatja.
- a felmondási idő a munkaviszony fennállásának tartamától függően legalább 30 nap, legfeljebb egy év. A felmondási időre a munkavállalót átlagkereset illeti meg. A munkáltató a felmondási idő egészére vagy egy részére (legalább a felére) köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel.
- a munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalót végkielégítés is megilleti, ha a munkaviszony legalább 3 éve fennáll. A végkielégítés összege legalább egyhavi, legfeljebb hathavi átlagkereset.
- a vezető tisztségviselő (pl. ügyvezető) esetén a munkaviszony megszűntetésének szabályai eltérőek (pl. a munkáltató rendes felmondása esetén nem szükséges az indokolás).
Forrás: 1992: XXII tv.
