Hírek, kommentárok

Itt a t. Olvasó híreket, kommentárokat olvashat az irodánk fő profilját alkotó kereskedelmi joggal (ideértve különösen a külföldi vállalkozásokat érintő jogot) és kártérítési joggal kapcsolatos legújabb törvényalkotási és ítélkezési fejleményekről.

Törvényhozás

Új Ptk.

Küszöbön áll az új Ptk. elfogadása.

A vállalkozásokat érintő legfontosabb újdonság, hogy a jövőben a társaságra vonatkozó szabályokat nem külön törvény (Gt.), hanem a Ptk. fogja tartalmazni. Alapvető változások azonban a társaságokra vonatkozó jogban nem várhatók.

Az új Ptk. szabályozni fog egy sor olyan, a gazdaságban fontos szerepet betöltő szerződéstípust (pl. lízingszerződés), amelyet korábban vagy speciális jogszabályok szabályoztak vagy nem is voltak kodifikálva.

A kártérítési jogban fontos fejlemény, hogy a felelősség feltételei között, illetve mint a kártérítés mértékét korlátozó tényező megjelenik az előreláthatóság eleme.

Új Mt.

2012. július 1-én lép hatályba az új Munka Törvénykönyve (Mt.), amely jelentősen megváltoztatja a munkajogi jogviszony jellegét - többségében a munkáltató javára - és számos részletszabályt is. A jövőben a munkaszerződésre vonatkozó szabályok polgári jogi jellege erősödik, nő a felek szerződési szabadsága, nagyobb szerepe lesz a kereset-kínálat által meghatározott alkunak. Nőnek a munkáltató szankciós lehetőségei, a munkavállaló anyagi felelőssége. Új speciális munkaszerződési formák (pl. osztott foglalkoztatás) jönnek létre.

Mivel számos átmeneti rendelkezés még nem született meg, így csak később lehet felmérni, hogy az új szabályozás hogyan hat az élő munkaszerződésekre.

Az ítélkezési gyakorlatból

1.

A Vtv. úgy rendelkezik, hogy a törvénysértővel szemben az előző évi nettó árbevételének 10%-áig terjedő bírság szabható ki. Egy ügyünkben az a kérdés merült fel, hogy ehhez képest az "elkövető vétkességét" a bírság abszolút összege vagy nettó árbevételhez mért százalékos mértéke fejezi-e ki. Különösen érdekes ez abban az esetben, ha többen közösen tanúsítanak a Vtv-be ütköző magatartást olyanok, akiknek az éves nettóárbevétele között nagyságrendi különbség van. Ilyen esetben ugyanis ugyanaz az abszolút összeg az egyik résztvevő nettó árbevételének akár 10%-a is lehet (ez a törvényi maximum), miközben a másik résztvevő nettó árbevételének csak elenyésző töredékét teszi ki - a résztvevők azonos vagy hasonló súlyú vétkessége mellett.

A Legfelsőbb Bíróság úgy foglat állást, hogy tekintet nélkül a fenti megfontolásra a bírság abszolút összege fejezi ki azt, hogy a bíróság hogyan ítéli meg az eljárás alá vont magatartását.

2.

Nemzetközi közúti fuvarozás során az áru (röntgencső) a címzetthez ép, sértetlen csomagolással, de a csomagoláson belül törötten érkezett. A bíróság azzal a kérdéssel szembesült, hogy a fuvaroztató és fuvarozó közötti perben hogyan alakul a bizonyítási teher; a feladónak kell-e bizonyítania, hogy az áru ép és sértetlen volt, amikor a fuvareszközbe berakta vagy a fuvarozónak, hogy a kár nem a fuvarozás során keletkezett. A dilemmát az okozza, hogy a Ptk. nem határozza meg a bizonyítási sorrendet. Az általunk képviselt álláspont szerint logikailag az első lépés annak bizonyítása, hogy a kár a fuvarozás során keletkezett, mert ennek hiányában a fuvarozói felelősség fel sem merülhet.

Az ügy, miután a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, most másodszori hatályon kívül helyezés után jelenleg ismét (harmadszor) az elsőfokú bíróság előtt van.